Valamelyest hosszabb szünet után, blogunk most újabb felfedezéssel jelentkezik. Igazán fájdalmas, szomorú, rémületes és egyben dühítő is, hogy a luciferista háttérhatalom építészeinek sátáni keze szeretett fővárosunkat sem kímélte meg az okkult, illuminátus-szabadkőműves szimbólumokkal terhes (út)építészeti architektúrák létrehozásától. Zsigerekig hatolóan elborzaszt a gondolat, hogy az általunk eddig bemutatottak mellett még mennyi, s miféle ördögi jelkép becstelenítheti hazánk városainak utcáit, tereit, különféle épületeit. Talán azt gondolhattuk eddig - meglehetősen naivul -, hogy az ilyesmi csak az illuminátus-szabadkőműves társulatok sasfészkében (jobban mondva: ocsmány, bűzös, szennyvizes gödrében, az emberi civilizáció irtózatos alkonyzónájában, a sötétség hatalmainak pokoli fókuszpontjában), azaz az ún. "Egyesült Államokban" létezhet. Mint láthatjuk, a valóság azonban egészen más, nem túl megnyugtató, s főleg nem túl kíméletes. Egyébiránt, magam pedig nem igen csodálkoznék azon sem, ha esetleg kiderülne, hogy a legfőbb célpontjuk nem is a U.S.A., hanem voltaképpen hazánkat, eme ősi, szakrális, isteni eredetű nemzetet és kultúrát igyekeznek a legbuzgóbb, s legagresszívebb módon elárasztani gonosz jelképi rendszerükkel. Nem kisebbett állítok, minthogy bárki számára, aki csak szent népünk (a magyargyűlölő judeobolsevik, illetve a liberális történelemhamisítás hazug dogmáitól lecsupaszított) őstörténetének tanulmányozásába bocsátkozna (ha csak mégoly' alapfokon is), annak számára rögtön nyílvánvalóvá válhat, hogy e föld, e nép, e nemzet egyenest üdvtörténeti, kozmikus szereppel, jelentőséggel bír, az idők kezdete óta. Ezért gyűlölnek minket ennyire, ezért rettegnek tőlünk oly' nagyon (úgy, ahogyan például a ketrecben, rabláncon tartott rettenetes oroszlántól szokás), s ezért nem drága nekik semmilyen dolog sem, amely csak a magyarság fizikai és spirituális elpusztítását segíti elő. Úgy tombolnak és őrjöngenek félelmükben, mint akik tudva-tudják: napjaik meg vannak számlálva.

Petőfi-Kossuth-Sallai piramis [Kattints!]

Láthatólag, igen kedves számukra Kossuth és Petőfi, a magyar szabadkőművesség e két jelentős egyénisége, a XIX. század pusztító, a világ rendjét, a középkori feudális teokráciák ("istenkirályságok") tökéletes, minden tekintetben hibátlan rendszerét dekonstruálni kívánó sátáni forradalmakinak e két nagy alakja, kiknek tevékenységéről, s valódi szerepéről az előző bejegyzésekben szóltunk. A síkidom harmadik oldalán éktelenkedő gyűlöletes név pedig a köztudat előtt valószínűleg nem annyira ismeretes, mint előző kettőé. Egy, a múlt század elején élt, Kohn Bélához, Sámueli Tiborhoz és társaihoz hasonlatos véreskezű judeokommunista, nevezetesen Sallai Imre démonian gonosz, embernek is csak problémásan, és csak szigorú megszorításokkal nevezhető, megszállottan magyargyűlölő ocsmány alakjáról, iszonytató múltbéli lidércként, afféle nyomasztó, lélekszorongató rémálomként kísértő  alakjáról van szó ugyanis. Sallai Imre 1897-ben született, (természetesen) zsidó családban. Valamiért, már egészen fiatal korában is igen szerette a pénzt, belépett tehát az ún. Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesületébe, mely tulajdonképpen egy szabadkőműves-bolsevista féltitkos csoportosulás volt, amelyet a közelgő hatalomátvételre készülvén, s az azt szolgáló titkos pénzügyi manipulációk véghezvitele érdekében hoztak létre. Előbb - hazaáruló, a hon védelmétől zsigerileg irtózó, I. világháborús "derék" pacifista módjára - antimilitáris aggitációt folytatott, majd, miután már bizonyossá vált, hogy melyik oldal győzedelmeskedik, hirtelen meggondolta magát, s 1918-ban a háborús katonák forradalmi uszításába, vagyis a szocialista forradalmi hatalomátvétel melletti heves propagandába, illetve ilyen irányú egyéb szervezkedésekbe kezdett. Aktívan részt vett a patkányforradalomban, egyenesen belügyi népbiztossá lett, a gaztettekért való felelőssége és az azokban való szerepvállalása tehát igen jelentős. A patkányforradalom (mint tudjuk, sajnos csak időleges bukása után) Horthyék haragja elől Bécsbe menekült. A további szervezkedést tehát Bécsből, illetve Moszkvából folytatta. Kitűnik, hogy komolyan készült az újbóli hatalomátvételre (mintha csak előre tudta volna), s igen tevékeny, jelentős előkészítője, munkálkodója volt annak. Patkányélete merész fordulatot vett: pimasz, de ugyanakkor ostoba módon, valamikor a '30-as években (tehát, a Horthy-korszak közepén) visszatért Csonka-Magyarország területére, s titkos, kommunista aknamunkába kezdett. Úgy tűnik, számításai mégsem voltak egészen pontosak, s a szerencse is megvonta tőle addigi pártfogását: Horthyék rajtaütöttek, statáriummal elítélték, és persze ki is végezték, ahogyan akkor szokásban volt (ellentétben a mai kor megrögzötten pacifista, antimilitarista, halálbüntetés-ellenes, gerinctelen, tartás nélküli, az erőt, a háborúzást, az erőszakot  megvető korszellemével, melyet az gyáva, elpuhult, gyenge, agymosott tömegek táplálnak). A kommunisták azóta mártírként imádják Sallait.

Óh, ha csak tíz, vagy tizenöt évvel hamarabb megadatott volna jóságos nemzetvezetőnk, Szálasi őrnagy, s vakító fényben pompázó, a haza felett hatalmas, félelmetes arkangyalokként őrködő miniszterei csodálatos színre lépésének történelmi esélye, mennyire, mennyire másként alakult volna nemzetünk sorsa...

Síkmértanba zárt szimbólumok

Rejtélyes jelkép (Kattints!)

Vajon mit ábrázolhat? Mit üzenhet e rejtélyes szimbolika? Csaknem megfejthetetlennek tűnik. Igen nagy szükség volna egy szakavatott, s eme témában kiművelt elme megvilágító elemzésére!

Mindenesetre, annyi azért nyilvánvaló, hogy a külső háromszög és a vele közös alapon nyugvú belső háromszög két-két szára által bezárt Φ és Π szögek betűjelei a két nevezetes arányszámot jelölik. A "Φ"-betű a geometriából ismert aranymetszés együtthatóját jelöli. (Ugyanis, az aranymetszés során az egészet két különböző nagyságú részre osztjuk oly módon, hogy a nagyobbik résznek és a kisebbik résznek hányadosa megegyezzen az egész és a nagyobbik rész hányadosával. Éppen e hányadost szokás tehát "Φ"-vel jelölni.) A még többek által ismert, ugyancsak a geometriából származó "Π" tényező pedig egyszerűen a tetszőleges sugarú kör kerületének és átmérőjének hányadosát jelenti.

Megoldási kísérletet jelenthet, ha elosztjuk "Π"-t ,"Φ"-vel. Ekkor ugyanis, ha a műveletet kellően sok tizedesjeggyel végezzük, akkor  éppen 1,941611-et kapuk. A karakterek megfelelő tagolásával ez könnyen jelölhet akár még egy dátumot is, mégpedig 1941. VI. 11-ét. Ha ez így van, akkor a kérdés már csak az volna, hogy e dátum miért volna számukra olyan nagy jelentőségű? Talán éppen valami közelgő eseménynek fontos állomása lehetett ez: akár a december 7-i U.S.A.-önmerénylet előkészítésének, és az ezt követő II. világháborús agressziónak a szabadkőműves szuperhatalom részéről, mely egyik legmeghatározóbb kulcsmozzanata volt a szabadkőműves-illuminátus világuralom XX. századi kiépítésének.

Töprengések

Egyébként, mélyen elgondolkodtató, megrendítő és egészen ijesztő, hogy ugyanazon, jól körülhatárolható és viszonylag szűk réteg -  valami rejtélyes oknál fogva -  működésük megkezdésének hajnalán képes volt évszázadokkal előremenőleg ilyen precizitással és részletességgel megtervezni az európai, majd a világpolitika eseményeinek alakulását, a világot formáló eseményeket, az államok struktúrájának, pénzügyeinek, gazdaságának működését, a háborúkat, az összeesküvések bonyolult, de mérnöki pontossággal kitervelt hálózatát, a különböző eszmék és áramlatok létrejöttének és elterjesztésétnek menetét vagyis az emberiség történelmének folyását.

Vajon honnét forráshozhat ezen rettenetes, ilyen hosszú időket is magába foglaló előrelátásuk, az évszázadokon átívelő tökéletes, megszakítatlan együttműködésük képessége? Egy példát említve tevékenykedésük összefüggű láncolatából: honnét tudhatták évszázadokkal korábban, hogy miképpen kell az államok gazdaságát és pénzügyi rendszereit hatásuk alá vonniuk és alakítani,uk hogy aztán később, mondjuk 1929-ben, kirobbanhasson az I. gazdasági világválság, mely majd a II. világháború katalizátoraként fog szolgálni, melynek szintén eltervezett kimenetele a létrehozandó Izrael állam megalakulását fogja szolgálni, eredeményezni? Miképpen voltak képesek nemcsak előre kikövetkeztetni, hanem megvalósítani is, hogy a XVII-XVIII. században, egészen pontosan, milyen pusztító és bomlasztó áramlatokat kel létrehozniuk és elterjeszteniük, melyek majd, egy fokozatos fejlődés során marxizmussá, leninizmussá, szocializmussá alakulva, a megtervezett ideológiák  alapján álló kommunista hatalmak létrejöttét fogják eredményezni a XX. század elején? Milyen példátlanul összehangolt, generációkon és évszázadokon, államokon, régiókon, dinasztiákon, téren és időn felülkerekedő, töretlen és zavartalan együttműködést feltételez ez! Honnét tudták előre, hogy előbb létre kell hozniuk a protestantizmust, hogy az, az európai királyságokon belül ellentéteket és háborúkat eredményezve, fellazítsa a monarchikus berendezkedések zárt és erős rendszerét, mely majd további mesterkedésük alapját fogja jelenteni? Ki mondhatta meg, hogy mindezekhez a középkori ember- és világképet leromboló reneszánsz és humanista eszméket kell az emberek tudatába, ill. a kultúra minden ágába, a zeneművészetbe, építészetbe, festészetbe, irodalomba belecsepegtetni?

Kicsoda, vagy micsoda lehet az, mely ezen hosszú és folyamatos mesterkedéseket egy szálra fűzte fel és következetes, összefüggű rendszerbe integrálta? Hogyan volt képes az egész világ maradéktalanul beállni az ő akaratuknak és terveiknek megfelelően? Íme, így jutottunk el idáig: minden és mindenki az ő irányításuk alatt létezik. Mindenről tudnak, mindent látnak és hallanak, semmi sem jöhet létre, működhet, változhat, vagy semmisülhet meg az ő akaratuk és hozzájárulásuk nélkül. A világ legapróbb eseményeiről, rezdüléseiről is rendre tudomást szereznek. Minden és mindenki az ő bábjuk és játékszerük lett. Nincsen ellenállás, és nincsen kitörés!

A világfelforgató eszmék, áramlatok fejlődési állomásai és főbb eseményei - vázlatosan és leegyszerűsítve - a következők:

• Reneszánsz és humanizmus

• Protestantizmus a "nagy események" előestéjén. A középkori monarchiák fellazításának első lépése.

• Felvilágosodás és racionalizmus, a szabadkőműves páholyok és más titkos társaságok (pl. Illuminátusok) kialakulása és elterjedése

• Liberalizmus, marxizmus, szocializmus, kapitalizmus. Pozitivizmus, ipari forradalom (villamos energia és robbanómotor a modernizáció és az élővilág tudatos megkárosításának szolgálatában). Az I. világháború: utolsó, kétségbeesett kísérlet a közelgő új világrend megakadályozására.

• A fentiek gyakorlati megvalósulása: Szocialista Forradalom, monarchiák felszámolása, leninizmus, sztálinizmus vs. kapitalista berendezkedés, kapitalista államok, liberális parlamentalizmus (nagyrészt köztársaságok). Anarchizmus és avantgarde (a maga irányzataival). Feminizmus. Új áltudományok (szociológia, pszichológia) a hamis propaganda és a tömegek gondolkodásának, világképének alakításáért, átformálásáért (hamis antropológia).

• I. gazdasági világválság ("mesterséges"). A két, látszólag szembenálló forma ütköz(tet)ése először a II. világháború, majd az ún. hidegháború (valójában egypólusú, de kétoldalú cionizmus) formájában. A fasiszta-nemzeti szocialista rendszerek harmadik utat képeztek, de sikerült a globális háború szolgálatába állítani azokat. Utóbbi rendszerek később felmorzsolódtak a cionizmus előbbi két formájának vasökle által. A mindenkori cél a háború öncélú fenntartása (lásd. Orwell). Izrael állam létrejötte.

• "Kulturális" forradalmak kora, diáklázadások, hippimozgalom, "beat-korszak", neo-feminizmus.

•  A szocialista rendszerek "összeomlása" (valójában egy rejtélyes átalakulás egy ennél is rosszabb világrendbe). Átmeneti idő. A libero-kapitalizmus egyeduralma. Az információs korszak (komputerizáció és internet). Totális, összevont nyilvántartó- és megfigyelőrendszer kialakításának kísérlete, a privátszféra felszámolásának megkezdése."Konzumtársadalom", emberidegen és tébolyodott posztmodernizmus az élet minden szegmensében: építészet, művészetek (zene, film, színház, festészet, irodalom, stb.), filozófia, tudomány és technika, közélet és politikai élet, stb. Vallási szinkretizmus és multi-kulturalizmus a teljes uniformizáció (globalizmus) szolgálatában. II. gazdasági világválság (szintén mesterséges indukció). Gazdasági-pénzügyi paradigmaváltás. "Arab tavasz".

A legfontosabb végkövetkeztetés: minden felforgató, világhódító eszme valójában ugyanannak a dolognak különböző oldala. E dolog felismerése és megnevezése saját, egyéni lelkiismeretünk feladata.

Különös architektúrák

 Szabadkőműves jelkép a belvárosban
(Kattints!)

Különös metsződés (Kattints!)

Egy kis megjegyzés a március 15-i "nemzeti" "ünnep" margójára.

Jól látható, hogy a Szabadság-tér elrendezése egy kissé érdekesnek hat. Egészen furcsa módon, a három utcaszakasz (Báthory, Vécsey, Aulich) éppen egy piramist alkot (piros vonallal jelölve), a csúcson a jól ismert koronggal, melyet pedig a Szabadság tér kör alakú térrésze formál ki, a középpontban egy szintén figyelemre méltó dologgal (vagyis, jelképpel). Ugyanis, ha nem tévedek, itt van elhelyezve az a bizonyos emlékmű... Egyébként, az egész terület egy jellegzetes, a "szokásos" módon undok, kicsavart és destruktív szimbolikával rendelkezik. Aulich és Vécsey '49-es "vértanúk" utcája közrefogja (mintegy szorítva) a háromszög alapját képező Báthory utcát, mintha össze akarnák roppantani. Tudjuk, hogy kicsoda volt Báthory, és személye miért is lehet ellenséges a szemükben: Báthory volt az az erdélyi fejedelem, aki a reformáció korában igen keményen (és sikeresen) ellenált a protestantizmus mindenirányú hódításainak és a frissen protestánssá lett uralkodók érdekérvényesítési kísérleteinek. Megfigyelhető, a területet igyekeztek jól körülbástyázni a '49-es vértanúk neveivel (Kiss Ernő, Dessewffy, Nagysándor József, Lázár Vilmos, stb.) , valamint a "szabadságharc" akkori prominenseivel, támogatóival (Perczel, Kossuth, Arany, stb.). Illetve, a környékre sűrűsödnek még további nevek is, akik valamiképpen a közös gyökerű felforgató eszmék művelését, terjesztését, népszerűsítését, támogatását végezték, úgy, mint például Jókai (szabadkőműves író, gondolkodó), Garibaldi (szabadkőműves felforgató, "szabadságharcos"), Bajcsy-Zsilinszky (neves zsidómentő), József Attila (anarcho-szocialista, avantgarditsa költő és gondolkodó), Roosevelt (az új világrendet bevezető időkben a szabadkőműves, katonai szuperhatalom háborús elnöke). A különböző neveknek és elrendzéseknek valszínűleg megvan a maguk megfelelő, az előzőekhez hasonló szimbolikája.

A másik ábrán egy szintén hajmeresztő jelenség fedzhető fel (szaggatott, fekete egyenesekkel jelölve). A "Kossuth-Arany tengely", valamint az MTA székházából és a West End City Center épületéből képzett tengely a piramis csúcsát alkotó korong, vagyis a Szabadság tér középpontjában metszi egymást. Kossuth a '48-as szabadságharcnak inkább politikai-államszervezeti-katonai dimenziójú támogatója volt ("anyagi muníció"), míg Arany a műveltségével, irodalmi és közéleti munkásságával annak inkább szellemi dimenziójú támogatója ("szellemi muníció"). Mindkettő fontos és jelentőségteljes szereplője a korszaknak.

Nézzük a másik "tengelyt"!

Az MTA (mely köztudomású, hogy milyen szellemiségben, milyen beállítottságú vezetőséggel és tagsággal működik) felfogható a mai kor felforgató és züllesztő, és egyben a '48-as szabadságharccal közös gyökerű eszméinek és rendszerének "szellemi" bástyájaként, a West End pedig (mint a "konzumtársadalom" szimbóluma) a szóban forgó dolog "anyagi" bástyájaként. A metszéspont a "szabadság", mely mind a mai eszméknek, mind pedig az 1848-ban ("a magyar 1789-ben") teret nyert törekvéseknek eszménye, mely egyúttal a piramis csúcsa (beteljesülése) is. Azt már meg sem említem, hogy még a piramis "szárnyáról" is sikerült gondoskodniuk, ezt szaggatott, fekete vonal jelöli. Szimbolikájukkal sikerült ördögi kapcsolatot teremteni a mai kor és az 1848-49-es idők között. Szimbolikájuknak és filozófiájuknak egyik fő eleme az, hogy ocsmány képzettársításaikkal szoros kapcsolatot kívánnak teremteni az egyébként különálló, de összepárosítani akart dolgok között. Egyébként, a magam részéről, én ennek tényleges működésében nem hiszek. Meggyőződésem, hogy ez csak az ő torz világképüknek egyik valótlan ideája.

Az épületek pontos helyét a térképen (pl. google map) mindenki leellenőrizheti: West End - Váci u. 1., MTA - Roosevelt tér 9. Gyanúsnak tűnik még az is, hogy a Hercegprímás utcát és a Szent István utcát (mint az összefonódó egyházi-világi hatalom jelképeit) a Bajcsy-Zsilinszky, a József Attila, az Arany János és a Sas utca veszi körbe (összeszorítja, összeroppantja). Egyedül a Sas utca neve szorulna magyarázatra, a de szimbólumaik ismeretében ennek - legalábbis, második szintű - jelentéstartamát sem túl nehéz megfejteni. Megjegyzem, Magyarországon egy, ún. Sas-páholy is létezik: http://saspaholy.hu/site/ .